2009. február 10., kedd

1.4. A nátha lelki háttere

A nátha lelki háttere

Pósa Ferenc A betegésg mint pótcselekvés alapján

A fertőző betegségekkel kapcsolatban hajlamosak vagyunk kijelenteni azt az elhamarkodott véleményt, miszerint ezeket a betegségeket különböző vírusok, baktériumok, bacilusok és okozzák, mi csak tehetetlen elszenvedői vagyunk.

Nem vitatom, a virusok nélkül nehezen jöhetne létre a betegség, majd a fertőzés, de figyelembe kell vennünk: kettőn áll a vásár!

A fertőzést okozón kívül lenni kell egy olyan környezetnek is, ami befogadja és szállást, kellemes lakhelyet biztosít a betolakodónak!


Másrészről: nem minden kórokozó támad meg minden embert és élőlényt, vannak olyan jellemzőkkel megáldottak, akik természetes védettséget élveznek a fertőzésekkel szemben.
A fertőzéseket, a fertőzés tényét nézzük meg más szemszögből is, hogy teljesebb képet kapjunk erről a témáról.

Ez egy hasonlat, de nagyon találó!

Gondoljunk csak bele: a fertőzés is olyan, mint egy tál étel.
Mikor fogok enni abból az ételből, mikor fogadom el, mikor kerülöm el a fogyasztását, mikor nem vált ki bennem reakciót?
Magam is kívánom, vagyis egyetértek vele, kívánom az ételt, éhes vagyok!”

De nézzük, hogyan is viszonyul ez a problémánkhoz?!

Mikor fertőzhet meg egy vírus? Ha az immunrendszerem nem ismeri fel mint „ellenséget”! Nem ismeri-nem védekezik, elfogadja mint sajátot…és mire felismeri mint támadót…jöhet a harc ellene…

Lelkünk ismeretéből merítve, mindent ehhez viszonyítunk, minden eszme, érzés mibenlétét, helyességét.
Ha felismerjük és tudhatjuk, melyek azok a dolgok, melyekért küzdhetünk, küzdenünk kell.

A lelki háttér tehát:

Nekünk, embereknek az érzések, célok és tapasztalatok adják azt a szellemi táplálékot, amely elménk jóllakottságát biztosítja. Szükséges felismerni elveinket, melyekre (jelenleg) építhetjük életünket, szükségesek a vezérlő erők, melyek kijelölik, megvilágítják utunkat.


Akkor fogok más eszmék, gondolatok iránt sóvárogni, amikor az enyémekről nem veszek tudomást, vagy nem vagyok biztos benne, hogy azok tökéletesek.

Vezérlő elvnek lennie kell (a sajátomat nem találom), tehát nyitottá teszem magam, hogy kívülről fogadjak egyet. Ezzel az elvvel, „pőreséggel” fog érkezni a fertőzés!


A pótcselekvés ebben van: a saját elveim, érzéseim, látásmódjaim helyett valaki, valami másét próbálom magamévá tenni!
Nem tudom, mit akarok!
Nem tudom egyek, vagy ne egyek? Mit egyek-mi jó számomra, mi nem…
Honnan is tudhatnám, amikor beidegződéseimnek köszönhetően nem merem beismerni, mire van szükségem, minek örülök!

A betegben kialvó életkedv oly mértékben csökkenti örömmegélő képességét, hogy a külvilágból érkező, fertőzést okozó vírusokkal szemben nem tud és nem is akar védekezni.

Hasonlatos ez a depresszióhoz (lásd ott), de ez az állapot átmeneti.

Ez a befelé fordulás nem állandósul, de a betegség rákényszerít, hogy vonuljunk el a külvilágtól és legyünk egy pár napra egyedül…


Nézzük konkrétabban: kialakulásában nincs jelentősebb különbség a meghűlés és az influenza között.

Mindkettőt a „kihűlés” előzi meg.

Csakhogy míg a meghűlés esetében a figyelem középpontjában marad a belső érték, addig az influenza esetében az ember a „hiányzó” belső értékeket igyekszik pótolni valamilyen külső „értékkel”.

Idézőjeleztem a hiányzó szót, hiszen valójában ott vannak ezek, csak nem képes őket felfedezni!
Azt hiszi, ha nem látja, nem veszi észre, akkor nincsenek is!
Nyilvánvaló, hogy a kialakított eszméje ellen fel fog lázadni.
Nem egy természetes dolog azt hinni, hogy nincsenek értékeink, és nem is igaz!
Érték és értéktelenség mindig egyenlő arányban töltik ki életünket.
Igaz, sokszor egészen más lelki állapotban vagyunk és nem vagyunk hajlandóak ezt tudomásul venni.
A beteg tisztában van azzal, mire van szüksége, de inkább keres valamit, amivel helyettesíteni tudja.
Ez a helyettesítés pedig lehet akár az is, hogy magáénak tekinti a kialakult közhangulatot! Magáévá teszi, s közben tisztában van annak hiábavalóságával!


Eltérés mutatkozik a jókedvben is. A meghűlésnél tisztában van rosszkedvével, tudja mi váltotta ki.

Ugyanez az influenzánál egészen másként fest.

Ekkor még – sok esetben – azzal sincs tisztában: van-e valamilyen problémás élethelyzete. Kész tényként fogadja el: semmi baj! A betegség azonban mégis azt mondja, azt mutatja: van!

A gyógyulás bekövetkezik „magától”!

Pihenjünk meg és végre gondoskodjunk magunkról!

Ahogy megtaláltuk mi az ami elrontotta a jókedvünket…és megtaláljuk mi az ami örömet okoz…már nincs is értelme a betegégnek és elmúlik, mintha soha se lett volna…

1. 2. A nátha megelőzése

Meg lehet előzni a náthát?

Szinte nem telik el nap anélkül, hogy fel ne tegyék ezt a kérdést: hogyan tudják megelőzni a náthát és a többi hurutos betegséget?
Mit fogyasszanak, mit adjanak a gyereknek, hogy növelje ellenállóképességüket, erősítse immunrendszerüket?
Ki kell ábrándítanom a szülőket: sajnos nincs csodaszer.

A vitaminok fontosak, de nem védik ki a náthát, viszont mérték nélkül és válogatás nélkül “tömjük” magunkba és gyerekeinkbe, a túladagolással még bajt is okozhatunk.
Ha csak az egyéb “imunerősítőnek” titulált tabletták, porok, teák fogyasztásával szeretnénk megelőzni a megbetegedést…hatása finoman szólva is kétséges.
Akkor hát mit tegyünk?
Tehetünk egyáltalán valamit?
Persze, csakhogy nem csak csoda-pirulákkal(táplálék kiegészítőkkel) vagy porokkal, hanem helyes táplálkozással és életmóddal.

Nem az az egyedüli üdvözítő módszer, hogy óvjuk magunkat és csemeténket a széltől is és beszedjük a táplálék kiegészítőket, hanem ellenkezőleg emellett szükség van még arra is, hogy: eddzünk, menjünk minél többet a szabadba, mozogjunk sokat.

Járjunk a gyerekkel kirándulni, és ne tömjük magunkat és a gyereket édességgel, mert a túltápláltság sem használ.

Együnk sok nyers, úgynevezett „élő” ételt.

Szerettessük meg a gyerekekkel is a zöldséget, a gyümölcsöt. Mindez csak akkor sikerül, ha magunk jó példával járunk elöl. Ebbe beletartozik az is, hogy el kell(ene) dobnunk a cigarettát, már csak azért is, mert a dohányfüst nemcsak nekünk, de a velünk élőknek is árt (a más káros dolgokat itt meg sem említem…amit a gyerek csakis a felnőttektől „les el”).

Ha ezek után mégis beüt a nátha, nincs mit tenni - fogadjuk kellő méltósággal, meg sok-sok zsebkendővel.

Vonuljunk kicsit vissza…és gondolkodjunk el a betegésg értelmén….

1.3. A nátha gyógyítása

A nátha nem gyógyítható, vagyis senki sem gyógyíthatja meg... az ember saját magát tudja csak meggyógyítani!

Vírus okozza, tehát az antibiotikumok nem segítenek. Sőt, a feleslegesen adott antibiotikum megzavarja a szervezet biológiai egyensúlyát.
Az esetleges szövődmények kezelése viszont gyakran antibiotikummal történik, de az előre adott antibiotikum nem képes megelőzni a bajt.

Ne sajnáljuk az időt az alapos orrfújásra. Legfontosabb az orrváladék rendszeres és alapos eltávolítása, ez az egyetlen lehetőség a szövődmények vagyis a“második betegségek” kivédésére. Először csak az egyik orrfelet fújjuk ki, a másikat közben fogjuk be. Ez fontos, mert ha egyszerre fújjuk ki mindkettőt, a váladék hátrafelé, az arc- és homloküreg felé nyomódhat.
Tanítsuk meg a gyerekeket is az alapos és rendszeres orrfújásra.
Ám ne legyenek illúzióink: bármilyen értelmes is a gyerek, négy-ötéves kor alatt nem tudja igazán jól kifújni az orrát. Vegyünk orrszívót.
Amint a baba megszületett, szerezzünk be egy jó orrszívót. A gumilabdás változat az első hónapokban ér valamit, egy igazi náthánál komolyabb eszközre van szükség. Van motoros orrszívó és olyan is, amelyet porszívóhoz csatlakoztatnak. Mindkettő jó, a lényeg az, hogy hivatalosan jóváhagyott, engedélyezett eszköz legyen, és hogy betartsuk a használati utasítást. Ha a baba orrában veleszületett értágulat van, a szívás vérzést okozhat! Fontos, hogy az első szívó kezelés előtt mutassuk meg a csemeténket gyermekorvosnak, esetleg gégésznek. A náthás csecsemőnek és az egy-kétéves gyereknek akár 2-3 óránként is le kell szívni az orrát.

A nátha elleni orrcseppek csökkentik a nyálkahártya duzzanatát, így pár órára megszüntetik az orrdugulást. Legjobb az úgynevezett “fiziológiás”, élettani sóoldatot az orrba csepegtetni. Házilag is elkészíthetjük: keverjünk két dl forralt vízbe negyed mokkáskanál konyhasót, és ebből cseppentsünk naponta háromszor a patikában kapható cseppentővel.

Ha az orr jól meg van tisztítva a beteg megkönnyebbül, mert ismét levegőt tud venni.

De kapható néhány ilyen készítmény recept nélkül is.

Az orrcseppek használatának szabályai vannak. Mielőtt becsepegtetnénk, el kell távolítani az orrváladékot, orrot kell fújni, kisgyereknél orrszívót használni. A csepegtetés után egy-két másodperccel hátra kell hajtani a fejet, majd szép lassan balra és jobbra forgatni.

Felnőttek és nagyobb gyerekek orrsprayt is használhatnak. Napi három csepegtetésnél többet ne végezzünk.

A kész orrcseppek azonban egy idő után irritálni kezdik a nyálkahártyát. Már nem használnak, sőt, ismét bedugul és érzékennyé, fájdalmassá válik az orr. Ezért egy hétnél tovább lehetőleg ne csepegtessünk.

Az elmúlt években egyre több nátha elleni “csodaszer” tört be a piacra, pirulák, pezsgőtabletták, vízben oldódó porok. Ezek többnyire paracetamolt és pszeudo- efedrint tartalmaznak.

A paracetamol széles körben alkalmazott láz-, fájdalomcsillapító, pszeudo- efedrin éröszszehúzó hatású. Ezek enyhítik a tüneteket.

Szalicilszármazékokat ne adjunk vírusbetegségben kisgyerekeknek, mert súlyos betegséget, ún., Reye-szindrómát válthatnak ki.

A nedves levegő hasznos, mert óvja az orrnyálkahártyát a kiszáradástól, csökkenti a torokfájdalmat. Ezért a kamillás párologtatás nagyon hasznos lehet… Létezik párologtató készülék is.

A forró gőzzel való inhalálás gyerekeknek szigorúan tilos!

Még halálos égést is okozhat, ha magára borítja a forró kamillateát.

2009. február 9., hétfő

1. A nátha... Mi okozza

Mi okozza a náthát?


A legtöbben azt gondolják, hogy a náthát a lehűlés, a hideg okozza.

Ha nem öltöznek elég melegen, eláznak az esőben, huzat éri őket, akkor másnapra biztosan tüsszögve, rekedten ébrednek.

Sok embernél ez valóban így van, de legalább ennyinél ez nem igaz.

A náthát mindig vírus okozza, ám az, hogy a szervezet ellen tud-e állni támadásuknak, sok mindentől függ.

Függ a vírusok számától, fertőzőképességüktől, bizonyos meteorológiai tényezőktől és attól, hogy milyen testi-lelki állapotban vagyunk a fertőzés pillanatában.

A lehűlés csökkentheti a szervezet ellenállóképességét, ily módon valóban hozzájárulhat a nátha kifejlődéséhez.

Ám aki kellően edzett, nem hűl meg egykönnyen.

A nátha lényegében ugyanolyan fertőző betegség, mint a kanyaró vagy a mumpsz.

Van azonban egy lényeges különbség: míg a klasszikus ragályos betegségekért mindig csak egy-egy meghatározott kórokozó a felelős, a náthát több mint kétszáz vírusfaj is előidézheti.

Ezért van az, hogy hiába esünk át a náthán, nem leszünk védettek, újra és újra visszakapjuk.

A többi között ezért sem sikerül a nátha ellen védőoltást kifejleszteni.

A nátha a legtöbbször következmények nélkül egy-két hét alatt elmúlik.

Azonban felléphetnek bizonyos komplikációk-felülfertőződések is, amikor az egyszerű orrfolyásból komoly betegség is kialakulhat.

Ezeket a “második” betegségeket azonban általában nem a nátha vírusai, hanem bizonyos baktériumok okozzák, a nátha tehát “fölülfertőződik”.

A leggyakoribb betegség a középfülgyulladás.
A középfül, vagyis a dobüreg összeköttetésben áll az orrüreggel,(ha nem fújjuk ki rendesen az orrunkat) és a felgyülemlett fertőző orrváladékkal könnyen kórokozók juthatnak a fülbe is.
A fertőzés az orr melléküregeire is átterjedhet, arc- üreggyulladás, homloküreg-gyulladás alakulhat ki.
Nem ritka a légcsőhurut, a hörghurut sem.

Betegségek és lelki hátterük

Betegségek és lelki hátterük

Most sorozatot szeretnék ide írni a leggyakrabban megjelenő betegségekről, melyeket valami módon "Istencsapásként", büntetésként...de semmiképpen nem (vagy nagyon ritkán) "LECKE"-ként élünk meg.
Először leírnám, a széles körben ismert magyarázatokat, majd később, hogy szerintem mi az igazi oka...vagyis milyen tanulságokat lehet levonni egy-egy elváltozás megjelenésekor. Ha ilyen módon közelítjük meg...és levonjuk a számunkra fontos dolgokat a saját betegségünkből...már nem is lesz tovább értelme és elmúlik.

Először is egy kis "tükör"... vizsgáljuk meg elsősorban önmagunkat és csak utána a környezetünket

HARAG - MÉREG - KESERŰSÉG - STRESSZ - SZERETETLENSÉG (önmagamat és máskokat sem szeretem igazán)

A harag - bosszúság egyúttal agresszió is,
amely diszharmóniát okoz, ami pedig betegséget idéz elő.
Aki bosszankodik-stresszeli magát, az nem ért egyet az élettel,
nem fogadja el az életet úgy, ahogy van.

Ám teljesen mindegy, min bosszankodunk, azon ugyanis a mi bosszúságunk semmit nem változtat.
Bármin is bosszankodunk, mindig az egészségünkkel fizetünk érte.
Aki nem tudja túltenni magát a sértéseken, az nem elég bölcs, és önbizalma is kevés.

Minden embert olyannak fogadok el, amilyen, és ráhagyom, hogy megváltozik-e és mikor. Még akkor is erre törekszem, ha önmagamról van szó.
Nem mindenki lehet a barátom, de mindenki a tanítóm, még a saját testem is…
Amíg elvárásaim vannak, újra meg újra csalódni fogok (még önmagamban is).
Ha az emberek gyakrabban fordulnának magukba, ritkábban lennének magukon kívül. Most ezen igyekszem…hogy önelemzéssel egységet teremtsek…
Minden képszerű elgondolásunk arra törekszik, hogy megvalósuljon.
Jó, ha tudatosítjuk magunkban, hogy csak azt tudjuk fogadni, aminek jövetelét már látjuk lelki szemeinkkel.



Az élet megteremti azokat az életkörülményeket, amelyeket mi „belső képként” látunk és rögzítünk.
Túlságosan nagyra értékeljük a tudást, és túlságosan keveset tudunk a hit gyakorlati értékéről.
A hit nem más, mint emlékezés az ember saját isteni természetére.
Nem az történik amit akarunk, hanem az, amiben hiszünk.
A hit szellemi ereje összekapcsol bennünket az univerzum egyetlen erejével, amely számára nincsen lehetetlen.

A tudás tényeket állapít meg, a hit tényeket teremt.




1/1 A nátha


Most nagyon aktuális ebben a téli hideg időben a megfázás-nátha

Mikor fázunk meg?

Például ha huzamosabb ideig hideg hatásának vagyunk kitéve…

De néha elég egy kis “fuvallat” is és mi máris produkáljuk a tüneteket…

El is kaphatjuk valakitől … vagyis vírusos fertőzést szedünk össze…

Ilyenkor mit tapasztalunk?

Ki az aki még nem érezte, hogy rettenetesen bedugult az orra emellett, hogy háromszorosára dagadt a feje, lüktet, majd kiesik a szeme, kellemetlenül kapar a torka? Ki nem használt el napi száz zsebkendőt, trombitált éjjel-nappal, nem érezte a szagokat, nem élvezte az ételek ízét? “Ez csak egy közönséges nátha!” mondja az orvos…

Mi pedig majd “bele döglünk”…

Úgy indul az egész, hogy csiklandozni, égni kezd belül a torkunk, és ez az érzés hamarosan ráterjed az orrunkba is. Pár óra múlva kezdődik a tüsszögés, a didergés, az izomfájdalom, az orrfolyás, az enyhe köhögés.

Másnap már rossz a közérzetünk, fáj a fejünk, esetleg hőemelkedésünk is lesz.

A híg orrfolyás egy nap után sűrűvé, gennyessé válik.

Torokfájásunkat tovább fokozza, hogy az orrdugulás miatt a szánkon át veszünk levegőt, így szárazabbá válik a garat nyálkahártyája.

E kellemetlen tünetek körülbelül egy hétig tartanak.

Mi okozza?